Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9310 / FAXVEG.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1995-04-15 | 45KB | 731 lines

@V19 telefax tesztje@N @VTávolságrövidítôk@N Villámsebességgel terjedtek el hazánkban a távmásolók (facsimile, fax). Észre sem vettük és a telexszám helyett a faxszámot kérjük és adjuk meg. Egy iroda telefax nélkül már nem is létezhet. Mi sem vonhattuk ki magunkat a fejlôdés hatása alól: nekiláttunk tesztelni ôket. Mit is jelent ez az új technika? Az egyik helyen beteszem a papírt, a másik helyen kijön ugyanaz vagy majdnem ugyanaz. A hôskorban sokkal rosszabb minôségben és hamar elhalványuló formában. Mindezt a telefonvonalon közvetítette a masina, így sok esetben negyed oldal után megszakadt az összeköttetés, elküldtük a levelet, de nem érkezett meg, és más hasonló viszontagságokkal kellett megküzdeni. De ez a múlt. A mai gépek már eljutottak oda, hogy átvették a modemektôl -- igaz, faxokban is modem van -- a hibajavítási technikát, így E01 (azaz hiba az elsô lapon) helyett lassan, de biztosan elkészül a távmásolat. A mai faxok ellenôrzik az ellenállomás visszaigazolását, így ha a központ mellékapcsol egy másik faxos állomásra, akkor el sem küldik a rossz helyre a faxot. @VPofonegyszerû@N Az eljárás egyszerû, annyira, hogy miért nem mi találtuk ki? Az adóoldalon van egy scanner, ez szép sorban letapogatja az átküldendô dokumentumot. A lap képi információja egy modemen keresztül telefonvonalra jut, ahol 9600 bps sebességgel szalad az információ az ellenállomás felé. A vevôoldal modemébôl a jel egy nyomtatóba jut, és 15-60 másodperc alatt elkészül a másolat -- esetleg a föld túlsó oldalán. A dolgot a telefon bonyolítja. Sajnos ebbe mindig beleütközünk, ha távoli helyre akarunk információt eljuttatni (távközlés). A telefonvonalak minôsége a világon mindenütt olyan-amilyen. A telefonhálózatokat telefontársaságok mûködtetik, ezek szintén olyanok, mint a hálózat, azaz olyanok-amilyenek. Mindezt a tortát általában a telefóniai hatóságok díszítik tejszínhabként. De mint mindennek, azért a hatóságoknak is vannak jó oldalai. Erôs kézzel uralkodnak a szabványokon, így gond nélkül lehet a világ bármely részérôl bármely másik részére faxolni, nem kell, hogy a két készülék azonos típusú legyen, az esetek többségében sikeres lesz az átvitel. A gépek tudniillik megbeszélik, hogy melyikük mire képes (vonali sebesség, felbontás, tónus), és a lehetôségeknek megfelelôen engednek a színvonalból: lassabban, durvább felbontással megy át az anyag, ha az ellenállomás készüléke nem tudja azt, amit esetleg a mi fél évvel újabb ""csodamasinánk" tud. A modemek esetében új, rafinált eljárások indulnak útra, de náluk elôfordulhat az, hogy egy kommunikációs kör egyfajta típust használ, így lehet létjogosultsága a különcöknek. A facsimile technika jobban korlátok közé van szorítva (néha túlzottan is, de errôl majd késôbb). A fejlôdés során illik kompatibilisnek maradni a régivel, hiszen ez egy heterogén világhálózat. Itt általánosan elfogadott -- és tiszteletben is tartott -- nemzetközi szabványok elôírásai a mérvadók (lásd keretes cikkünket). Ha a vonal rossz -- s ez Magyarországon könnyen megeshet --, a készülékek visszalépnek az alapértelmezett 9600 bps-ról alacsonyabb átviteli sebességre. A visszalépés automatikus, de egyes készülékeknél azt is be lehet állítani, hogy eleve 4800 bps-sel kísérletezzenek, mert magasabb tempóval nem is lesz lehetôség átvitelre. Ezt a tengerentúli üzemnél ajánlják a gyártók, hiszen a földrészek közötti kábeleknél igen erôs a jelvisszaverôdés és a jelkésés. Az újabb készülékek a hiba felismerése után nem elégednek meg azzal, hogy jelzik a tényt (5% hiba fölött @Klehet@N jelezni, 20% fölött @Kkell@N), hanem blokkismétlést kérnek a küldôtôl, így a hibát javítani tudják (ECM-üzemmód -- Error Correction Mode). Ennyit bevezetôként, s most nézzük, mit tudnak a készülékek! @VSokszínûség -- fekete fehérben@N A távmásoló készülék lehet önálló, lehet rendszerbe ágyazott. Lehet asztali készülék, lehet hordozható egység. Lehet vele telefonkészüléket egybeépíteni, lehet üzenetrögzítô (TAD) egysége, hívásszétválogatója, esetleg mindenféléje együtt. A hálózathoz kapcsolódhat vezetékkel, de csatlakozhat akusztikusan is (ilyenek a hordozhatók). Elôfordulhat, hogy a fax egy modemkártya megfelelô programmal való feltupírozásával áll elô, így számítógépünk egyben betölti a faxmasina szerepét is. A megjelenési forma tehát sokféle, akárcsak a tudásszint. Van, amelyik képes egy lap továbbítására és fogadására, de itt véget ér a tudása. Ha hívómûvel egybeépített készülékrôl van szó, akkor elszabadulhat a fantázia. Egy gombos hívás: egy gombmezô egyik gombjának megnyomására rögtön hívja az ellenállomást. Esetleg képes arra, hogy ha a faxba dokumentumot tettünk, a faxszámot hívja, ellenkezô esetben feltehetôleg telefonálni akarunk, így az illetô telefonszámát hívja. Rövidített hívás: ez esetben két-három gomb lenyomásával sarkallhatjuk a készüléket az ellenállomás hívására. A magukra sokat adó készülékeknek telefonregisztere is van, így név szerint kereshetjük ki partnerünket a készülék listájából. A hívás ezután szintén automatikus. Foglaltság esetén sincs probléma, a készülékek jó része önállóan többször kísérletezik, vagy a partner második számát hívja, esetleg a két számot felváltva. Ha sikeres a kapcsolatfelvétel, akkor a gép ellenôrzi az ellenállomás azonosítóját, és hibás azonosító esetén bontja a vonalat. Eddig ez egyszerû, s majdhogynem természetes. Agyafúrt konstruktôrök felokosították a gépeiket arra, hogy a dokumentumo(ka)t memóriában tárolják, majd onnan küldjék, akár címlista szerint több helyre. Esetleg különbözô dokumentumokhoz különbözô címlistát rendelve egész éjjelre feladatot lehet adni a gépnek. Lehet ugyanis késleltetett vagy idôzített hívást kérni. Ennek az a jelentôssége, hogy a telefontarifa idôbeni eltéréseit kihasználva a nem sürgôs faxokat az alacsonyabb tarifájú idôszakban küldjék el. Ehhez persze automatikus vételre alkalmas készüléknek kell lennie az ellenoldalon, de ez a tudás majd' mindegyik készülék sajátja. Ezután egy következô lépés az, amikor egy faxkészülék levélládát játszik, azaz a dokumentumot megkapja, majd továbbküldi az elôre programozott címzetteknek. îgy például tengerentúlról elég egyszer átküldeni az anyagot, az európai elosztást elvégezheti egy intelligens faxkészülék. Lehetséges egy dokumentumot a memóriában tárolni, és azt többen lekérdezhetik. A lekérdezés jogát kódszámhoz lehet kötni, így illetéktelenek nem hívhatják le az anyagokat. îgy lehet árlistákat, árfolyamokat vagy idôjárási adatokat lehívni. Lehet anyagot memóriába küldeni, majd onnan a jelszóval rendelkezô címzett olvashatja ki a részére érkezett dokumentumot. îgy az irodában esetleg tartózkodó illetéktelen személy nem juthat hozzá a faxkészülékben gyûlô papírokhoz, csak a címzett. @VKezesbárány@N Ha valami sokat tud, akkor általában sokat kérdez (hogy még többet tudjon). îgy van ez az intelligens faxoknál is. Azt már tudjuk, hogy Magyarországon mit nem lehet állítani a faxon, de marad még épp elég, amit beállíthatunk. Ha van kijelzôje, akkor általában menüs rendszerû kérdezz-felelek játékkal tudjuk igényeinknek megfelelôen beállítani a készülék üzemi paramétereit. Van olyan gép, amelynél ez elsôre nem lesz tökéletes, de általában nem igényel kandidátusi fokozatot a gépek behangolása. Ha a telefonszámokhoz neveket is rendelhetünk, akkor kicsit fárasztó a nevek beírása a számbillentyûzeten. Egy billentyû ekkor két-három karaktert is jelent a szám mellett, így például a C-t az 1-es háromszori megnyomásával adhatjuk be. A gyakran állítandó paramétereket (például dokumentum-minôség) általában egy vagy két gombbal, kapcsolóval állíthatjuk be. Ritka és borzalmas, amikor ehhez egy menübe kell belelépnünk. @VMásoló@N Ha a fax tud távmásolatot készíteni, akkor természetesen helyben is tud. A készülékek nagy részében hônyomtatót alkalmaznak, így ez a funkció inkább lehetôség, mint fontos irodatechnikai szolgáltatás. A hôpapírral mûködô faxok eredményérôl tudni kell, hogy a gépet elhagyó papír továbbra is érzékeny a hôhatásokkal szemben, s a folyadékokkal való érintkezés jobban megviseli, mint a normál papírosokat. A fontos anyagokat ezért érkezés után átmásolják normál papírra. Több gyártó esküszik többéves színtartósságra, de ha a papírunkat az asztal tetején hetekig napfény éri, ne számítsunk sok jóra. Ha a berendezésben lézernyomtató van, akkor egy kellemes másolási lehetôséggel is rendelkezünk, ez esetben már van értelme a helybeli másolásnak. A felbontás megint csak olyan-amilyen, hiszen a szuperfinom felbontás (magyar szabvány nem tartalmazza, de nagyon sok készülék igen) esetén a készülék eléri a 200x400 dpi-t. A fax legtöbbször egy telefonnal él szimbiózisban, de üzenetrögzítô is költözhet házába. Ha erre nem telik, akkor csatlakoztatható hozzá egy hívásszétválogatón keresztül. Ez felismeri a faxjelet, ekkor a faxrészt hozza mûködésbe, ha faxjel nem jön, akkor a külsô vagy belsô üzenetrögzítôt kapcsolja be. Az üzenetrögzítôk a telefonos üzenetrögzítôhöz hasonlatosak, de itt erôsebb a számítástechnikai támogatás. Van olyan fax, amelyben a kimenô és bejövô üzenetek egyaránt memóriában helyezkednek el. A modemkártyával egybeépült üzenetrögzítô pedig a számítógép háttértárolóján rögzíti az üzeneteket, így a bejövô üzenetek hossza gyakorlatilag korlátlan. A kommersz gépek persze megmaradnak az ""egy perc a sípoló hang után" szindrómánál. (Most üzenjek, vagy figyeljem a stoppert?) Felhívom az üzenetrögzítô kimenô üzenetét beolvasók figyelmét, hogy a ""rámakogott" szöveggel üzleti partnerünknek mutatkozunk be. (Aki már eleve dühös a masinára, hiszen az nem felel az esetleg sürgôs kérdésére.) Kellemes volt egy zenei aláfestéssel bemondott ""Elnézést, de távol vagyok..." kezdetû szöveget hallani. De ez nem tartozik a faxok tesztjéhez. Nézzük tehát a versenyzôket! Már szokássá válik, hogy ha egy gyártótól több készüléket kapunk, akkor egy csokorba kötjük ôket, hiszen általában hasonló jellegzetességeik vannak az egy alomból kikerülôknek. Van két olyan típus, amelybôl többet kaptunk -- különbözô forgalmazóktól. Itt csak az eltéréseket ismertetjük. @VBrother@N A Brother cég egyedülállóan kedveskedik a magyar vevônek -- és ez követendô: magyar nyelvû felirat a készülékeken, magyar nyelven beszélgetnek a masinák, és végül magyar nyelvû a kézikönyv. A többiek csak ez utóbbit teljesítik, vagy ezt sem. A fax az irodák eszköze, nem minden titkárnô tud angolul. Igaz, egyes gépek más nyelveket is ismernek, de magyarra egyiknek sem tellett. A gyártó feltehetôen olyan mennyiségben szeretne a magyar piacon eladni, ami már megér egy magyar nyelvû szitázást a dobozon. Gondoljunk bele, más gépeken sem nagy költség a feliratcsere, mégsem teszik meg! A készülékeknek nem a magyarul tudás az egyetlen jó tulajdonsága. Rendelkeznek egy papírsimító eljárással. Ez azt jelenti, hogy egy ellenhúzó rúd alatt elhaladva a papír kisimul bennük. Viszonylag egyenes, nem pödrôdô eredményt ad ez a megoldás. A gép fedôlapot készít, többféle üzenetszöveggel kiegészítve, melybôl kettôt a felhasználó adhat meg. A készülékek programja rendelkezik egy képsimító eljárással. Ez hasonlít a lézernyomtatóknál használt elvre, amellyel a ferde vonalakat ""egyengetik". Itt teljesen kézenfekvô a használata, mivel általában normál módban érkeznek a faxok (költségmegtakarítás: így a leggyorsabb), míg a nyomtató szuperfinom felbontásra képes. A kettô közötti lehetôséget használja ki a simító eljárás. A nagyobbik készülékben üzenetrögzítô is van. Az üzeneteket memóriában tárolja, ugyanúgy mint a faxokat. Megadható a memóriaelosztás a két feladat között. A digitalizált és memóriában rögzített hang sokkal jobb érthetôséget biztosít, mint egy nyúlófélben levô szalagú üzenetrögzítô-kazetta. A memóriába érkezett anyagokat -- legyen az szöveges üzenet vagy dokumentum -- távolról lekérdezhetjük, azaz a szöveget telefonon meghallgathatjuk, a faxot pedig lehívhatjuk. Természetesen mindehhez jelszavas védelem tartozik. Másolás üzemmódban a többpéldányos másolatoknál kétféle rendezettségben kérhetjük a másolatokat: elsô lapok, második lapok stb., vagy elsô készlet, második készlet stb. Kellemes szolgáltatás, de azért nem ajánlanám másológép helyett ezt a faxot, mivel hôpapírra másol. Sokkal használhatóbb szolgáltatása a telefonregiszter: nevek szerint is elôkereshetjük az ellenállomás számát. A készülék távvezérelhetô, így a beérkezô üzeneteket lehallgathatjuk, vagy a beérkezett faxokat is átküldethetjük tartózkodási helyünkre. A faxküldés, faxfogadás minôségi javítása érdekében a készülék tudja az ECM-et, így az adott-vett faxok hibái csökkennek, természetesen ha az ellenállomás is ismeri a hibajavító eljárást. Összegezve: elérhetô árú, sok szolgáltatással rendelkezô és teljesen magyar nyelvû készülékek. @VCanon@N A Kontrax nevezte be a Canon T301-es távmásolót. Hatalmas szerkezet. A ferde elôlapú készülékek mellett kényelmetlennek tûnt a vízszintes billentyûzete, amely csak akkor áttekinthetô, ha a faxot alacsony asztalra (például írógépasztalra) helyezzük. A tervezôk is éreztek ebbôl valamit, a kétszer húsz karakteres LCD-kijelzô felbillenthetô a kezelôlapból -- de ezzel együtt sem az igazi. Persze van olyan, amit ez a készülék tud legjobban -- legalábbis a hônyomtatós kategóriában: másolni. Superfine + halftone üzemmódban az eredmény hasonlított az eredeti mintalapra. A dokumentum típusa többfélére állítható, többek között kék nyomtatványra. Nincs jelentôsége, kipróbáltam. Ennek ellenére vagy ezzel együtt a másolás és a távmásolás gyönyörû. Lézernyomtatós faxra átküldött kép a másoláshoz hasonlóan nagyon szép. Ha valaki helyi másolónak is akarja használni a faxgépet, és elfogadja a hônyomtatós másolat hátrányait, akkor ezt a gépet ajánlom. @VMinolta@N A Minolta által beküldött készülék igen tömör felépítésû, egy kis bulldogra emlékeztet. A ferde elôlap felfelé nyílik, benne van a beolvasó egység is. A nyugalomban maradó részben találtak helyet a papírnak és a nyomtatónak. Hátul vannak a csatlakozók és az elektromos fôkapcsoló. A telefoncsatlakozók vezetékeit egy kis, csavarokkal rögzített mûanyaglap védi. Nem hordozhatónak konstruálták a gépet, jól megállja a helyét. A gép angol feliratai (elnézést, van a gépen egy magyar felirat: ""... Garancia 7 + 1") ellenére magyarul társalog a kezelôvel, ami igen hasznos, jó tulajdonság. A készülék idomítása magyar nyelvû kérdezz-felelekkel történik, igen egyszerûen. A kezelôgombok jól áttekinthetôk, a számbillentyûzet nagyon kellemesen simul az ujjak alá. Ami a készülékben nincs, az a telefonkészülék és az üzenetrögzítô, minden más megszokott szolgáltatás megtalálható benne. Gépkönyve nagyon szemléletesen magyarázza el az egyes funkciók használatát. A többiektôl eltérôen a dokumentumokat írással felénk kell behelyezni a készülékbe, így a címzett leolvasható a faxról, nem kell kis cetlire jegyezni, hogy kinek, milyen számra kell küldeni a faxot, mint a többi készüléknél. @VOlivetti@N Az Olivetti küldötte egy mondhatni hordozható fax. Sokat nem tud, de nem is ez a feladata. Arra alkalmas, hogy utunk során elôvegyük aktatáskánkból, és dokumentumokat el tudjunk küldeni, vagy meg tudjunk kapni. Igen érdekes -- de nem egyedüli -- a készülék be- illetve átállítása. A mellékelt beállító lapon kell kitölteni (besatírozni) a kívánt beállításokat, majd a gép beolvassa a lapot és kiértékeli, majd el is végzi a beállítást. îgy megtakarítható egy sor gomb, ugyanis a gépben lévô beolvasó és a belsô program tökéletesen helyettesíti ezeket. Magán a készüléken sok mindent nem is tudunk állítani, összesen a start/copy és a stop gombot találjuk a felsô lapon. Oldalt eldugva két kis háromállású kapcsolót találunk, az egyik a felbontás/fotó-állító, a másik az üzemmód kapcsolója: auto/tel/tad. Hívómûve nincs, a hívást a külsô telefonkészülékkel kell megoldani. Mivel mindent lespóroltak róla, nem meglepô, hogy ez a mezôny legolcsóbb készüléke. Aki csak egyszer-egyszer akar faxot küldeni-fogadni, és semmi extra igénye nincs, bátran megveheti. @VPanasonic@N A Panasonic márka erôsen betört a hazai faxpiacra. A hétféle készüléket három különbözô cég hozta hozzánk. A sláger -- úgy tûnik -- a 130-as (ebbôl kettôt kaptunk) és a 230-as (ilyet mindegyikük hozott). Kezdjük a legkisebbel. A Procontrol által tesztre adott KX-F7B kellemesen formatervezett kis masina. Mivel a második legkönnyebb egység, kacérkodni lehet a hordozásával. Nem tud sokat, de amit tud, azt szépen teszi. Kiemelkedô esztétikai igényû titkárnôk keze alá feltétlenül ezt ajánljuk. A sokaknál megszokott laplevágó kimaradt a készülékbôl. A korábbi Panasonic letépôhelyet továbbfejlesztették: az igen robusztus fogazás és egy igen határozott tépés eredményeként precíz vágást kapunk, nem marad le a papír fele. A 16 karakteres LCD-t egy íves plexi takarja, amely néha torzítja a karaktereket, de a nagy méretû jelek miatt ez elhanyagolható. A gép oldalán eldugott kapcsolók közül az egyik átváltása után a gépet a gombok segítségével állítgathatjuk. Az ID-k beállításához beállítólapot használ a berendezés. Ezt a technológiát a kis Olivettinél már bemutattuk. A KX-F90B-t is a Procontrol hozta laborunkba. Ez a masina régóta ismert a Panasonic választékából. A megszokott Panasonic-formát mutatja. A dokumentum felülrôl lefele megy be a készülékbe, majd 180 fokos irányváltoztatás után szöveggel felénk, felfelé jön ki. A papírt ez a vezetési mód ívesen megpödri. Biztosan azért, hogy hasonlítson a hôpapírra vagy a papirusztekercsekre... A kezelôlap szöge kellemes, a kijelzô -- ebben a kivitelben 16 digites -- jól olvasható. A készülékben kazettás üzenetrögzítô is van. A kimenô üzeneteket memóriában tárolja, a bejövôket pedig mikrokazettára rögzíti. Az üzenetrögzítô távolról lekérdezhetô. Ha van beérkezett üzenet, és beállítjuk a csengetésszámláló üzemmódot, akkor a készülék az elsô csengetésre jelentkezik, és lehallgathatjuk a felvett üzeneteket. Ha nincs üzenetünk, akkor csak a harmadik csengetés után kapcsolódik be a készülék, így ha csak lekérdezni akarunk, akkor a második csengetés után letéve a kagylót tudjuk, hogy nem hagytak nekünk üzenetet, és a lekérdezô hívásunk nem került pénzbe. A 130-asból a Procontrol és az Intec-Panasonic egyaránt küldött egyet. A 7-es továbbfejlesztett változata. Külalakja a 90-230 családra hasonlít, de a papírt itt nem kanyarítják vissza, hanem a felül betett anyag alul elöl jön ki, irányváltoztatás nélkül. A masinába nem építettek vágót. Kijelzôjét a 90-estôl örökölte. Míg a 90-es üzenetrögzítô egysége elöl helyezkedik el, addig itt kettébontották, néhány kezelôszerv elöl, a kazettás egység pedig hátul kapott egy kis kuckót. Ha nem találjuk a doksit, és életünkben nem kezeltünk faxot, vagy egyszerûen nem jövünk rá, hogyan kell kezelni, akkor a kezelôlapon keressünk egy ""help" gombot, ha megvan, bátran nyomjuk meg! Egy lapnyi kezelési összefoglalót nyomtat ki a gépezet. Magyar nyelven! A start/copy gomb ennél a típusnál és a 230-asnál kettévált, hasonlóan a Brother vagy Ricoh gépekhez. A 230-ast az Intec-Panasonic, a Kontrax és a Procontrol egyaránt beküldte. Egymástól függetlenül, egy idôben. Ez a fax az elôzô készülékek összegyúrt és egy kicsit továbbfejlesztett változata. Legszembetûnôbb az LCD módosítása 16 digitesrôl 2x20 karakteresre. Az eddigi számlekérdezéses menük immár szövegessé váltak. A szolgáltatási színvonalat is javították némileg. Van laplevágója, de nincs ""help"-je. Szerintem hasznos csere. A következô három készüléket az Intec-Panasonic küldte a ringbe. Ezek a Panasonic választékának nagykategóriásai. A 2200-as a korábbi gépekbôl a legjobb dolgokat örökölte, így amit valamelyikük tudott, azt beletették ebbe. Kapott egy telefonregisztert, amelyben név szerint is keresgélhetünk a hívószámok között. Ezt a masinát ellátták hibajavító algoritmussal. Üzenetrögzítôje egy blokkba került, mint a 90-esnél volt. ùjdonság a memória: tud fogadni memóriába és adni onnan, a memória kapacitása 14 lap. Az UF-128-as az elôdök alapvetô elrendezését örökölte egy új formatervezésû házba. Tudásszintjét tekintve valahol a 130-as és a 2200-as között helyezkedik el. Kijelzôje 16 digites, így a névbeírásról lemondtak a tervezôk, viszont 7 lapnyi memóriával rendelkezik, ami az átvitelt mindenképpen gyorsabbá teszi. Nincs üzenetrögzítôje, így ára márkatársaihoz képest magas. Az UF-311M szakít az eddigi tervezési stílussal. Ez egy robusztus faxgép, nincs kézibeszélôje és üzenetrögzítôje. A készülék egy fax és egy HP DeskJet házasságából született. Nyomtatórésze tehát tintasugaras. Ezzel a hôpapírból eredô összes hátrányt kiküszöbölték. Vágómû helyett persze lapadagoló kell, de az van a DeskJetnek. A nyomtatóból adódóan a készülék nyomtatási felbontása 300x300 dpi, másoláskor is ezt tudja produkálni A4-es, letter vagy legal formátumú lapokon. A faxrész majd mindent tud, amit illik. Lapmemóriája 12 lapos, de 132 lapig bôvíthetô. Ha kifogy a festékpatron, van elég idô a cserére, a dokumentumok a memóriába jönnek. Az átvitelt ECM (hibajavító mód) támogatja. Ennek a gépnek egy kicsit döntve van a kezelôpanelje, de nem eléggé, így ezt is egy kicsit felülrôl kell nézni. A masina nagy tömegû fax adás-vételére ajánlható. Elônye, hogy az általa kinyomtatott anyagot nem kell fénymásolni hosszabb tárolás esetén. @VRicoh@N Az Austroprint hozta a hatalmas Ricoh-választékot. Az RF-05 a legegyszerûbb Ricoh. Hívómûje nincs, így a csavarral biztosított fedlap alá bújtatott csatlakozóba egy telefont is be kell dugni. Alig van valami a kezelôlapon, de van egy olyan LED, amely ennél a masinánál igen fontos: kigyulladása jelzi azt, hogy a dokumentum a helyén van. Rájöttek a konstruktôrök, hogy amikor az ember betuszkolta a nyílásba a papírt, és indítani akarja, akkor még nincs befejezve a feladat, addig kell tovább gyömöszölni, míg a kis LED felvillanással nem nyugtázza küzdelmünket. Nem dramatizálok, akad benne a papír, és az elsô akadás -- nem úgy mint a többi gépnél -- még nem jelenti a papír megfelelô behelyezését. A kezelôpanelen a start és copy gombokat különválasztották, így három fôgombja van. Praktikus, hogy a papírtámasztó tálcát elôre lehet hajtani a kezelôpanelre, így védi azt. Sajnos a középsô részén van egy kivágás, így a kezelôpanel alsó részén középen fedetlen marad néhány gomb -- semmi sem lehet tökéletes. A papírletépô hely pedig egyenesen használhatatlan, írhatnám úgy is, hogy nincs. A gép jelzi egy szaggatott vonallal, hogy hol kell letámadni egy ollóval a kifele tekeredô anyagot. Nem túl barátságos megoldás. Az RF-06-os sokban hasonlít a kistestvérére. Amivel bôvítették, az a hívómû és egy kijelzô. A kezelôpanel annyira döntött, hogy kényelmesen nyomogathatók a gombok, jól olvasható a kijelzô. Sajnos örökölte a papírt le nem vágó és a letépést se segítô kialakítást. A dokumentum behelyezése ebbe a készülékbe nem problémás, így a sikeres bedugást visszajelzô LED eltûnt a kezelôpanelrôl. Több gomb öleli körül a hívómûvet, mert ha már tettek bele egy hívót, akkor ezt némi szolgáltatásbôvítéssel is egybekötötték. Az RF-08-as ugyanez szürkében -- mondhatnánk. Igazságtalanok lennénk. A hívómûvét módosították, kigyomlálták az egygombos hívórészt, cserébe a kétgombos hívórész duplájára növekedett. Az ára viszont hatalmasat ugrott. Érthetetlen. Lehet, hogy nem találtam meg azt, ami új ebben a faxban az elôzôekhez képest. Ennyi pénzért már belefért volna egy levágó. Igaz, a doksi egy helyen írja, hogy ""... és levágja a papírt". Sajnos a gép magyarul nem tud, a dokumentáció pedig magyar nyelvû. Marad a tépelôdés. Egy adat, amit lekérdezhetünk ettôl a típustól kezdôdôen: a küldött, illetve vett lapok száma. Talán majd a 85-ös! Ezen már minden megváltozott. A papír mozgási iránya keresztirányú, így baloldalt fut ki az eredmény és a betett dokumentum egyaránt. A dokumentumolvasó fölött, egy kis nyitható ""hídon" van a kezelôpanel. A feliratok és a szervízben beállított társalgási nyelv itt a spanyol, így elég nehezen boldogultam a készülékkel. A nem túl jó, de magyar nyelvû dokumentáció német feliratokra hivatkozik (lásd még Murphy). A szöveg megemlíti, hogy a géphez soros vonalon keresztül nyomtató is kapcsolható, és azon tökéletesen jelennek meg a faxok. A soros kimenetet nem találtam. Mint kiderült, Európába ezt a változatot nem szállítják. A készülék saját, belsô nyomtatója is szépen rajzol, de sajnos halványan, hiába kísérleteztem a különbözô sötét-világos beállításokkal. Egy érdekes szolgáltatást építettek bele. Kimenô üzenetet tud félvezetôs tárolójában rögzíteni, így értesíthetjük az ellenállomást, hogy ez egy fax-készülék. (Ha esetleg az ezt követô sípoló hangról nem jönne rá az, aki nekünk faxot akar küldeni.) A dokumentáció szerint az utolsó 10 hívott számot tárolja, és ezek ismételhetôk, valamint ismeri az utánküldés funkciót. Összegezve: a masina sokat tud, de az átkos körülmények miatt (dokumentáció és spanyolul nemtudás) nem tudta kibontakoztatni erényeit. Az 550-esnél már nem lehet gond, a magyar dokumentáció egy fokkal jobb, a benne hivatkozott német szövegek helyett angol feliratok találhatók a gépezeten, de az üzenetek nyelve német és a doksi is német szövegekre hivatkozik. îme: azért néha egyezik valami (stimmel something)! Az alapbeállításon is javítottak. Míg az elôzô Ricoh masinák számkódos menüvel rendelkeznek, itt emellett hajlandó végigballagni a lehetôségeken -- barátságosabb, mint a többi. Persze itt is van olyan dolog, amin fennakadtam. A kimeneti adáslista, annak ellenére, hogy sikeres volt az átvitel, tartalmaz egy háromsoros hiba-jelmagyarázatot. @VSamsung@N A Kventa egy Samsung masinával látott el bennünket. A készüléknek ívelt fedlapos kezelôpanelje van, hasonló gondjaim voltak vele, mint a Canonnal, nevezetesen a kezelôpanel döntési szöge kissé elônytelen volt. A kijelzô kontrasztos, laposabb szögbôl is jól látható, sajnos a díszmaszk takarja az alsó sor alsó felét, így fölé kell hajolnunk, ha kíváncsiak vagyunk a kiírásra. Volt egy kis problémám az egygombos hívásbillentyûzet kialakításával is. A vékony gombocskák normál szélességûek, de ha nem találunk a közepükbe, akkor jobbra-balra nyeklenek-nyaklanak, azt hinné az ember, hogy a gombok két oldala más funkciót rejt. Ezt támasztja alá a feliratgrafika is. De nem így van! Minden egyes gomb, bárhol is nyomjuk meg, bárhogy is bicsaklik, egy hívást kezdeményez, és nem kontakthibás! A készülék szolid kivitelû, a középkategória nem hivalkodó példánya. @VToshiba@N Ez a gép, melyet a Toshiba küldött hozzánk, egy nagyágyú. A masinában egy lézernyomtató dohog. Ennek megfelelô a teljesítménye és az ára. Még másolóként is kiválóan lehet használni. A kialakítás emlékeztet a két nagy Ricohra: papírfutás keresztben, kezelôpanel a scanner felett, mint egy parancsnoki híd. Kijelzôje 4x20 karakteres, erre már sokminden kifér, akár tízféle nyelven. Sajnos ezek között a magyar nem szerepel. Nagyon zavaró, hogy az egyszerû, sokszor szükséges dokumentumtípus/felbontás beállítás csak a menübôl végezhetô el. A menüpontok elôhívása számvezérléses, a számokat egy menüfát ismertetô helplap kinyomtatása után viszonylag könnyen meg tudjuk adni. A készülék extra szolgáltatása a részlegkódhasználat. A faxolás megkezdése elôtt -- ha ez az üzemmód be van állítva -- meg kell adni a részlegkódot. A listákat részlegkódonként készíti, így azokat elszámolásra is lehet használni. Az átviteli rész mindenféle adatátviteli módot ismer, a hibák ellen az ECM védi. Nagyon kellemes a használata. Összegezve: központi faxként kiváló lehet. @VÖsszefoglalás@N A távmásoló-teszt objektív mérés híján erôsen szubjektív. Ennek problémáit felvállalom azzal, hogy szubjektivitásomat a mûszaki adatokkal próbáltam korlátozni. A tervezett mérésekhez a Consultronics faxmérô automatát szerettem volna megkapni. Nem sikerült. A PTF mérôlaboratóriumában is mérhettem volna, de oda nem akartam becipelni az összegyûlt faxokat -- érthetô okokból. A táblázat elkészítéséhez minden fax minden fellelhetô adatát kibogarásztam a dokumentációkból. Némelyikhez csak egy elég gyatra, magyar fordítású, stencilezett anyag érkezett, de volt teljesen korrekt, magyar nyelvezetû, fûzött doksi is: Brother, Intec-Panasonic. A dokumentáción azért lovagolok ennyit, mert nem távközlési mérnökök kezébe kerülnek a nem is olcsó masinák. Ha a kezelô nem érti meg az egyes funkciók beállítását, akkor hibás mûködés lehet az eredmény -- ami másokat is zavar --, vagy egyszerûen a szolgáltatások egy része mintha benne sem lenne a gépben, mert nem tudják beállítani. A gyengének minôsített faxok nem jelentenek használhatatlan masinákat! Ezek a gépecskék nem ""dobd el" gépek, hanem egyszerûen csak keveset tudnak. Ezek is jól elküldik és veszik a faxokat, de ezen felül semmit nem nyújtanak. A nyomtatási minôségük általában elfogadható, sôt volt olyan gép, amelynél ezek az egyszerûbb szerkentyûk is jobbat produkáltak! @VCHIP-TIPP@N A végértékelés során három masina ért el jó/kiváló értékelést. Lehet, hogy nagyon szigorú szemmel vizsgáltam a gépeket, de nem találtam olyat, amelyben minden tökéletes lenne. Ez persze természetes, hiszen egy gép konstruálása mindig mûszaki-kereskedelmi-gazdasági optimumkeresés, nyakonöntve a tervezôgárda lelkivilágával. A három gép közül kell választani. A CHIP-TIPP-et jelképezô almát mindig nehéz odaítélni. Ez a teszt egyik legnehezebb pillanata. Ha a bombázó Toshiba kapja, akkor azt mondják -- teljesen jogosan -- annyiért könnyû és mindig a legdrágább gyôz, mert ô tudja a legtöbbet. Toshiba ezzel kiesett. Maradt két gép, a Canon és a Brother 390DT. Ezek majdhogynem fej-fej mellett végeztek. Bár a Canon kezelôpanelja közepes minôsítést kapott, az egyéb szempontok szerint a masina nagyon jó. A hônyomtatós telefaxok között ennak a gépnek volt kiváló a nyomtatási eredménye. A szolgáltatások körében a Brother nagyobbik gépe mindent tud, sôt van benne lekérdezhetô üzenetrögzítô is. Végül is az ár döntött a két készülék versenyében: a Canon faxa másfélszer drágább, de ennyivel nem tud többet. îgy a Brother 390DT gép kapta a CHIP-TIPP-et, hiszen az ár is lényeges szempont. @KKrizsán György@N @VNemzetközi szabványok@N A szabványokat egy nemzetközi szervezet, az International Consultative Committee for Telegraphy and Telephony, közismertebb nevén a CCITT ajánlja. A jelenleg használatos távmásoló szintek a G2 és a G3. Ezek általánosságban szólva egy lap átvitelének sebességét jelölik. A faxok különbözô kódolási technikákat is alkalmaznak. Itt csak a legelterjedtebbeket, a CCITT T.4 szabvány szerintieket soroljuk fel: az egydimenziós módosított Huffmann (MH), a kétdimenziós, módosított READ (MR), és a tiszta kétdimenziós duplán módosított READ (MMR). Az MH-eljárásnál a készülék 15 másodperces ""ismerkedés"" -- tehát kapcsolatteremtés és ellenôrzés -- után 30 másodperc alatt átküldi a az ellenállomáson lévô faxnak a lapot, majd 5 másodperc szükséges a vétel nyugtázására. (A lapra is van szabvány. Az etalon lap a CCITT 1. tesztlap nevet viseli.) Az MR-módusnál a körítés megegyezik, de a lap átküldése már 20 másodperc alatt is megtörténhet. Az MMR rövid protokoll használata esetén a bevezetô 8 másodpercre rövidül, a lap átküldésére 12 másodpercet szentelnek a masinák, majd a búcsú csupán 2 másodpercet vesz igénybe. Ezek az adatok 9600 bps adatátviteli sebesség esetén érvényesek. (A fentieken kívül léteznek más, de nem általánosan elterjedt vadhajtások.) @VFaxnik serege -- avagy az engedélyeztetés@N A távmásoló készülékekre van egy a nemzetközi ajánlás követô magyar szabvány (MSZ-17-059). Van egy PTF-ünk, amely cerberusként ügyel a szabvány követelményeinek betartásán. Akik végigkövették modemes sorozatunkat, azok megismerkedhettek a modemengedélyeztetési procedúrával. A faxok területén hasonló az eljárás -- nagy üzlet (természetesen nem a vevôknek). Azt mindenki megérti, és nem apellál ellene, hogy a posta védje az olyan-amilyen hálózatát, hogy legalább a ráakasztott készülékek ne rontsák tovább az állapotokat. De sokak számára -- így nekünk is -- érthetetlen: miért van szükség arra, hogy a készülék bizonyos naplózási adatokat képes legyen 168 órán át tárolni (2.4. paragrafus). Ha a vevônek nem tetszik egy ilyen készülék, nem veszi meg. Lehet, hogy naplót se akar készíteni, hiszen a naplózást általában ki lehet kapcsolni. A másik problémás elôírás a készülékazonosító. Teljesen jogos álláspont a PTF-é, miszerint hamisítási lehetôséget eredményez a készülék kódszámadójának átprogramozása, így ezt csak szervizes szakember végezheti el. Bombaüzlet egy telefonszám-változás után -- a szervizeseknek. Ehhez a titkolózáshoz persze a világon mindenütt az e korlátozás nélkül gyártott és forgalmazott készülékeket át kell alakítani (buherálni, fusizni, gányolni...), hogy a PTF-nek megfeleljenek. Ha valaki faxszal akar visszaélni, akkor erre rengeteg egyszerû módja lehet. A faxon nem lehet eredeti aláírást küldeni, hiszen ami megérkezik, az másolat! Emiatt könnyen hamisítható egy aláírás, például ollózással vagy szkenneléssel. Tippeket adok? Nem, csak felhívom a faxolók figyelmét a lehetôségre, ezért célszerû, telefonon megbeszélni a megrendelést, szerzôdést, amit azután faxon átküldenek. îgy már védve leszünk egy esetleges aláhamisítástól. Nos, ezek után mi jelentôsége van az állomásazonosító bonyolult és eltitkolt átállítási lehetôségének? A bevizsgálás természetesen nem ingyenes, nem gyors, s mindennek költségeit a vevôk fizetik -- az árban. Sok cég ezért kihagyja a PTF-et, és hatósági adóbefizetést jelzô címkével nem rendelkezô -- így olcsóbb -- faxokat kínál. Ezek azonosítója persze állítható, a mûvelet leírása megtalálható az általában angol nyelvû gépkönyvben. S van egy másik lehetôség arra, hogy egy cég olcsó faxot hirdessen akármelyik újságban: nem írja oda az üzembehelyezés díját. Ez utóbbi tízezer forintig is terjedhet, így azután könnyû olcsó készülékkel becsalogatni a vevôt. Ha azután a megfogott ""madár" nem menekül át az utca túloldalán levô boltba, ahol ugyan drágább a készülék kétezer forinttal, de olcsóbb az üzembehelyezés négyezerrel, akkor megnyerték a csatát -- de talán nem a háborút.